A blog eddigi működése és sikere miatt egy pillanatra szerkesztőségileg megpihenünk, és visszatekintünk, hogy számvetést készítsünk. Sokan megkérdőjelezték, hogy van-e értelme a blognak: természetesen van, sőt ahogy az utolsó hozzászólásokból következtetni lehet, sokan a rabjává váltak ennek a szerény felületnek.
Az is kiderült, hogy noha nem tévedtem nagyot: a bringások tényleg azt hiszik, hogy nekik _mindig_igazuk van, és sajnos az is kiderült, hogy ehhez az attitűdhöz sok esetben mérhetetlen arrogancia és agresszivitás is párosul, voltak olyan bringás kommentelők, akik toleranciáról és értelemről is tanúbizonyságot tettek: nekik külön is köszönöm, hogy a blogon párbeszéd indult bringások és nem bringások között.
Az olvasottsággal sincs különösebb bajom. Négy napon frissült a blog, ezalatt több mint ötszáz hozzászólás, és húszezer letöltést számolt a robot. Külön öröm, hogy a hozzászólók nagy része biciklis, akik legalább addig sem az utakon hozzák a szívbajt az emberre.
A fenyegetések, a trágárságok, és sok esetben a váratlan tolerancia éppen arra buzdít, hogy ne adjuk fel, mert hisszük, hogy a kezdeti érzékenység éppen annak tudható be, hogy olyan témát érintünk, amelyet sok-sok elfojtás és tájékozatlanság leng körül. Ígérjük, folytatjuk, mindjárt nagyszerű fényképekkel térünk vissza.
